2018 november 21-én Michele Punturo tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián az Einstein Teleszkóp tudományos fontosságáról és a tervezés és előkészítés helyzetéről. Előadásában kitért a lehetséges mátrai magyar helyszínre is.
M. Punturo: ET Budapest 2018, MTA
Az előadásról készült hanganyagott itt hallgathatod meg.
Az univerzum kataklizmaszerű eseményei, például két fekete lyuk összeolvadása vagy két egymásba kapaszkodó neutroncsillag egyre gyorsuló egymás körüli tánca gravitációs hullámokat vet a téridő szövetén. Ez a téridőt maga körül meggörbítő összes nagy tömegű testre, például a bolygókra és a csillagokra, így a Földre és a Napra is hatással van. Mindez következett Albert Einstein több mint száz évvel ezelőtti relativitáselméletéből, épp csak senkinek nem sikerült semmivel sem befogni a szóban forgó gravitációs hullámokat. Egészen 2015-ig, amikor is a Rainer Weiss német származású amerikai fizikus elméletén alapuló lézerinterferometriás detektoron fennakadt az első ilyen hullám.
A lézerinterferometriás gravitációshullám-mérés hőskoráról és az abban rejlő jövőbeli lehetőségekről a módszert kidolgozó, munkásságáért tavaly fizikai Nobel-díjjal elismert Rainer Weiss fizikust kérdeztük, akit az ELTE múlt csütörtökön díszdoktorává avatott.
Folytatjuk az Eötvös-inga korszerűsítését. 82 év után újra napvilágot látott az inga egyik súlya, miután sikerült megszabadítani a hőszigetelő és védő burkolatától. Ezzel a legfontosabb akadály elhárult a súlyok cserélhetőségét illetően. A súlyok úgy tűnik egyszerűen leakaszthatók és visszakaszthatóak. A bal oldali képen a kiszabadított súlyt fényképezük (jobboldalt kinagyítva). Világosabb zölddel az inga alján az új forgató mechanika látható.
A Nitrokémia Zrt. Gyöngyösoroszi ércbányájá-ban, mintegy 100 méter vulkanikus kőzet alatt, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói álmodták meg azt a föld alatti laboratóriumot, amely alkalmas arra, hogy a zajos külvilágtól távol, szuperérzékeny mérőberendezésekkel tanulmányozhassák a Föld és a légkör zajait, egyúttal összehasonlíthassák a különböző műszerek eredményeit.
A laboratórium műszaki átadására idén január 20-án került sor. Ezután a Wigner FK és a mérésekben részt vevő MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GGI) szakemberei telepítették a Csillebércen kipróbált berendezéseket. A Mátra Gravitációs és Geofizikai Laboratórium (MGGL) három hónapos tesztüzem után, május 1-jétől kezdte meg rutinszerű működését, a fizikailag is értékelhető adatok gyűjtését.
Az Európai Gravitációs Obszervatórium cascina-i központjában, a VIRGO gravitációshullám-detektor mellett, 2018 április 19-20-án, zajlott le a 9. Einstein Teleszkóp szimpózium. A konferencián a több mint száz résztvevő között legmagasabb szinten képviseltette magát az APPEC és a LIGO. Az első napon a plenáris előadók áttekintették a harmadik generációs gravitációshullám-obszervatóriumok tudományos lehetőségeit, technológiai hátterét, illetve az európai együttműködés erősítésének folyamatát, beleértve az ESFRI 2020-as listájára történő felkerüléshez szükséges alapdokumentum benyújtásának feltételeit. A második napon az Einstein-teleszkóp lehetséges kiemelt helyszíneinek meghívott képviselői mutatták be az eddigi erőfeszítéseiket. A holland Nikhef a limburgi holland-belga-német, az olasz INFN a szardíniai helyszínt ismertette. A Mátrában folyó előkészületi munkák eredményeit a Wigner FK és a CsFK képviseletében Vasúth Mátyás, a Wigner FK Gravitációs kutatócsoportjának vezetője mutatta be. A szimpózium ezek után elfogadott egy szándéknyilatkozatot, amelyben deklarálják az Einstein Teleszkóp Konzorcium megalakításának elindítását és felkérik a részvételben érdekelt és érdeklődő kutatókat, szakembereket, hogy aláírásukkal nyilvánítsák ki az ET létrejöttével és tudományos céljaival való egyetértésüket.